Criterium Tour

"A magyar Tour de France hazánk kerékpáros sportjának történelmében egyedülálló, Németországot megszégyenítő pontossággal és lelkiismeretességgel nemcsak a miting sportbeli részét szervezte meg minden kritikát elbíró alapossággal, hanem tekintettel volt annak propagandaértékére is" - írta a Nemzeti Sport 1925-ben.

Egy kerékpárosnak nem kell elmagyarázni, mi az a Tour de France.
Rengetegen vannak közöttünk, akik a kilométerek zabálása mellett megszállottként figyelik azt is, hogyan versenyeznek a profik a világ legnagyobb versenyén. Alig várjuk már azt a három hetet, amikor egyfolytában az égi csatornák elôtt lógunk, s a főút melletti frissítő állomásnál, egy korsó habos nedű mellett taglaljuk, mit és miért csinált jól vagy rosszul Armstrong, Ullrich vagy éppen Beloki.

Egy kerékpárosnak azt sem kell elmagyarázni, mi az a Giro d'Italia, s azzal is tisztában van, hogy a Vuelta a Espana a harmadik a sorban. Tudja, hogy minden országban a nemzeti körverseny a valami, minden hazai menő azt akarja megnyerni, s éppen ezért a külföldieknek is nagy dicsőség elcsenni az összetett első helyet.

Nekünk meg, hol volt, hol nem volt.
Mármint körversenyünk.
A nagy ősökön, az akkori porfelhőlovagokon ma már bizony jókorát kacagnánk, ha meglátnánk őket a 86-os busz mögött stéherezni. Pedig akkor is fel kellett valahogy mászni a Kékesre, vagy elgurulni Bécsig meg vissza! Szóval az ősök egy ideig legyintettek a nyugati őrültségre (méghogy egy-két héten át tekerni, körbejárni az országot...), aztán majdnem nyolcvan évvel ezelôtt, 1925-ben megcsinálták!

Tour de Hongrie.
Rajt: 1925. június 27.
A táv: 510.5 kilométer
Körbe a Dunántúlon.
Ez bizony ma is 510 és fél kilométer.
S ha azt vesszük, hogy akkoriban még nem nagyon volt olyan kísérőautó, amely gond nélkül, egyenletes, negyvenes tempóban le tudta volna nyomni ezt a távot... Jerzsabek Károly, vagy inkább Jerzsabek Karcsi bácsi megtette ugyanezt, ő volt minden idôk elsô magyar Tour-győztese. Ahogyan a korabeli Nemzeti Sport oldalas tudósításaiból kiderül "a magyar Tour de France hazánk kerékpáros sportjának történelmében egyedülálló, Németországot megszégyenítő pontossággal és lelkiismeretességgel nemcsak a miting sportbeli részét szervezte meg minden kritikát elbíró alapossággal, hanem tekintettel volt annak propagandaértékére is." Az első magyar Tour hajnali négy órakor a Gellért-szálló elől indult, s az MTK-s Jerzsabek 22 óra 10 perc alatt teljesítette a Budapest-Szombathely-Győr-Budapest távot.

A kezdet nehéz volt, s a folytatás sem könnyebb, de egészen a második világháborúig minden évben rendeztek körversenyt. Illetve dehogy! Kétszer is szünetet tartottak, először 1928-ban, amikor Magyarországon rendezték meg az országúti világbajnokságot, de szünet volt 1936-ban is, akkor már inkább politikai okokból: a mieinknek kötelező volt remekelni a berlini olimpián, s ezért felmentést kaptak a magyar kerékpárosok. Pedig sosem kérték! Hiszen a Tour de Hongrie-n részt venni már akkor is nagy dolog volt.

A világháború sem állta a karaván útját, mindig arra ment a mezőny, amerre éppen felszedték az aknákat, de ment, mintha érezte volna, hogy már nem sokáig mehet. Mert 1965-ig még kisebb nagyobb kihagyásokkal nekünk is volt körversenyünk, ám utána negyed évszázadon át csak csorgott a magyar menők nyála a Bécsbôl behozott kerékpáros újságokat lapozgatva. Pedig, de tényleg, kérdezzétek meg az idősebbeket, akkoriban is ragyogó országúti menőink voltak!

1993-ban végre megtört a jég, újra elindult és hat éven át měködött a Tour de Hongrie, a Magyar Kerékpáros Szövetség szervezésében. Két éves szünet után a Tour de Hongrie ügyét a korábbi versenyző, Eisenkrammer Károly karolta fel, s 2001. július 12-én a huszonnyolcadik győztest ünnepelhettük a budapesti célban! Az összetett versenyt a jugoszláv Mikos Rnyakovics nyerte meg. Egy esztendővel késôbb a Postás-Matáv SE bringása, Vanik Zoltán vihette haza a legjobbnak járó sárga mezt, 2003-ban pedig a szlovák állampolgárságú, de magyar anyanyelvű Remák Zoltáné lett a Tour de Hongrie elsô helye.
A Szepsiben élő Remák Zoltán 2004-ben történelmi tettet hajtott végre: Vida László és Török Győző után ő a harmadik, a határon túli kerekesek közül pedig az első, aki meg tudta védeni címét a Magyar körversenyen.