1937

11. Tour de Hongrie: Győzelem egy másodperccel

A berlini olimpia miatt 1936-ban nem rendezték meg a Magyar körversenyt, de kis híján 1937-ben is elmaradt a Tour, a belügyminisztérium ugyanis egy héttel a rajt előtt visszavonta az útvonalengedélyt, „magasabb állami érdekekre hivatkozva” nem engedte, hogy a mezőny az új balatoni műúton versenyezzen.

Néhány óra alatt megmozdult a kerékpáros társadalom - itthon és egész Európában -, a nagy nyomásnak végül engedett a minisztérium, s az eredeti útvonalon teljesíthette a távot a karaván. 

A 11. Tour de Hongrie mezőnye a szervezési és pénzügyi nehézségek ellenére is kiemelkedő színvonalú volt. Boleslaw Napierala, az „országúti tigris” a korszak egyik legjobb közép-európai kerékpárosa volt, két Lengyel Körversenyt nyert, mielőtt a második világháború derékba törte karrierjét. Honfitársa, Józef Ignaczak a Tour de Pologne-on egy szakaszgyőzelem mellett az összetett 4. helyét is megszerezte 1937-ben, Stanislaw Wasiliewski pedig a mai napig a lengyel kör egyik legeredményesebb sprinterének számít nyolc elsőségével. De ott állt a rajtvonalon az 1931-es TdH győztese, Liszkay István, a Tour de France-t is megjárt, tragikus sorsú Constantin Tudose, vagy az egy évvel korábban ikonikus szakaszgyőzelmet arató Gyurkovics János is. A sík útvonal miatt garantált volt a szoros végeredmény – a győztes kiléte azonban mindenkit meglepett.
 

Az első szakasz végén a lengyel Józef Ignaczak nyerte a szegedi mezőnyhajrát. Másnap Liszkay diadalmaskodott a sprintben, az összetettben pedig Tudose vette át a vezetést. Elsősége azonban tiszavirág életű volt: a harmadik napon a magyar Karaki Zoltán győzött az osztrák Anton Strakati előtt, és állt az élre. 

A debreceni befutónál Strakati (balról) éppen lemaradt Liszkay István mögött, de a végső győzelem az osztráké lett

A negyedik szakaszon ismét sprint döntött, a körülmények azonban jelentősen eltértek a korábbiaktól. A keszthelyi befutó előtt a helyi rendfenntartó erők gépkocsija a mezőnybe hajtott. A tömegbukásban Ignaczak és Liszkay is a földre került, Tudose hátul ragadt, a mezőny pedig darabokra szakadt. Végül Napierala ért elsőként célba, az összetettben azonban az ismét második Strakati vette át a vezetést.

A Tour de Hongrie mezőnye Mezőberényben

A mindent eldöntő etapon 180 km várt a mezőnyre Keszthely és Budapest között. A verseny legnagyobb esélyese, Napierala defektet kapott. Mivel a magyar válogatott hatalmas harcban állt a lengyelekkel a csapatversenyben, a hazaiak egész nap dolgoztak a főmezőny elején, hogy ne érhessen fel. Bár Ignaczak nem csak ott volt az első csoportban, de meg is nyerte a szakaszt, ez mind hiába valónak bizonyult. A magyar válogatott 15 másodperccel megnyerte a csapatversenyt, Strakati pedig megérkezett a főmezőnnyel, és bebiztosította a Tour de Hongrie történetének egyik legvalószínűtlenebb győzelmét, egyetlen másodperccel Wasiliewski előtt.

 Aversenyt követően az Európa-szerte fokozódó politikai feszültségek mellett a sport egyre inkább háttérbe szorult. Az első bécsi döntést követően felvetődött, hogy ’39-re egy felvidéki rajttal visszatér a TdH, de erre forráshiány miatt nem került sor. A hőskori Tour de Hongrie ismét szünetre vonult – ezúttal pedig öt évig vissza sem tért.

11. Tour de Hongrie (1937. szeptember 4–8., 1035 km)

Szakaszgyőztesek:
1. szakasz (Budapest - Szeged, 160 km): Józef Ignaczak (Lengyelország)
2. szakasz (Szeged - Debrecen, 223 km): Liszkay István (Magyarország)
3. szakasz (Debrecen - Budapest, 232 km): Karaki Zoltán (Magyarország)
4. szakasz (Budapest - Keszthely, 240 km): Boleslaw Napierala (Lengyelország)
5. szakasz (Keszthely - Budapest, 180 km): Józef Ignaczak (Lengyelország)

Az összetett végeredmény:
1. Anton Strakati (Ausztria) 33:45:23
2. Stanislaw Wasiliewski (Lengyelország) 33:45:24 (+0:01)
3. Szalay Antal (Magyarország) 33:45:28 (+0:05)

A csapatversenyben:
1. Magyarország