1929

4. Tour de Hongrie. Megjöttek a külföldiek!

Az 1929-es Magyar körversenyre már meghívást kaptak Ausztria és Németország legjobbjai is, közülük a drezdai Oskar Thierbach szerezte meg az összetett győzelmet.

Nem véletlenül maradt el 1928-ban a Tour de Hongrie, ebben az évben ugyanis Magyarországon rendezték meg a kerékpáros világbajnokságot - a nemzetközi szövetség is elismerte a sportág népszerűsítésére tett magyar erőfeszítéseket. A visszatérésre azonban jóval merészebb terveket szövögettek a szervezők, mint ami a végül megvalósuló ötnapos Tour de Hongrie lett.

A kerékpársport korábban soha nem látott népszerűségnek örvendett az 1920-as évek végén. Az eladott kerékpárok száma az egekbe szökött, a vidék pedig különösen erős figyelemmel fordult a „porfelhőlovagok” felé. Az út széli tömegek, a versenyben rejlő politikai és gazdasági felhajtóerő, valamint a sportág nemzetközi népszerűsége merész ötletre sarkallta a Magyar Kerékpáros Szövetséget: egy tíznapos viadalt terveztek, mely a történelmi Magyarország minden szegletét bejárta volna, miközben a nemzetközi versenyzők előtt is kinyitja a viadal kapuját. A Körverseny Magyarország Körül (vagy röviden Körmagyar) előbb 1929-es, majd 1930-as rajtdátumot kapott, a realitás azonban minden alkalommal közbeszólt. A pénzügyi nehézségek miatt folyamatosan halasztották a bővítést, majd 1934-ben elvetették az ötletet. A koncepció 1949-ben ismét komoly szárnyakra kapott (Budapest – Belgrád – Bukarest – Budapest többnaposról írtak a lapok), a tervek azonban végül visszakerültek a fiókok mélyére.

Bár a projekt megbukott, bizonyos örökségei nem vesztek el nyomtalanul. A külföldiek tényleg megérkeztek, 1929-ben már német és osztrák versenyzők is meghívást kaptak a Tourra. Habár tíznapos verseny sosem lett a Magyar Körből, tízszakaszos igen – erre további 65 évet kellett várni. 
 

A magyar körverseny identitásának egészen az 1960-as évekig alapját képezte amatőr státusza. Míg a világ legnagyobb versenyein már ekkor is profi kerékpárosok vettek részt, a Magyar Kör szervezői a régió legnagyobb amatőr sporteseményeként képzelték el a Tour jövőjét. Ebben a célkitűzésben mérföldkőnek számított az 1929-es kiadás.

Először az osztrák Silberbauer jelezte az „Alföldi Kör” szervezőinek, hogy szívesen megmérettetné magát a viadalon. Végül 3 osztrák és 3 német nevezés érkezett, a rajtvonalnál pedig két drezdeni kerékpárost köszönhettünk. A kétszeres címvédő Vida László korábbi egyeduralma megingathatónak tűnt, Kurt Hertwig és Oskar Thierbach is a verseny legnagyobb esélyesei közé tartozott. Egyikük sem először érkezett Magyarországra – az 1928-as világbajnokságon az amatőrök között mindketten a legjobb húszban zártak.

Hertwig esélyei már az első szakaszon elszálltak sorozatos technikai gondjai miatt, a második szakaszt viszont így is behúzta, és a verseny történetének első külföldi szakaszgyőztese lett. Később pályakerékpárban német bajnoki címet szerzett és fel-feltűnt rangos többnaposokon (Rund um Köln, Német Körverseny) profi csapatok színeiben. 1934-ben vonult vissza.

Honfitársa, Thierbach végig kiváló formában tekert, és a Tour de Hongrie első nem magyar összetett bajnokaként vonult be a történelemkönyvekbe. A drezdai versenyző pályafutása itt indult csak be igazán: legnagyobb sikerét 1932-ben érte el, amikor 7. lett a Tour de France-on. Egészen 43 éves koráig tekert profi csapatokban. A népszerű szász napilap, a Sachsische Zeitung szerint Thierbach legalább olyan népszerű volt a '30-as évek Németországában, mint később Erik Zabel vagy Jens Voigt. 82 esztendős korában, 1991-ben hunyt el.

Ez a kép az 1932-es Tour de France egyik szakaszának rajtja előtt készült a német-osztrák egyesített csapatról. Balról a második Thierbach.

1928-ban Vida László 4. lett az amatőrök között a budapesti világbajnokságon. A magyar klasszis formájára az új szezonban sem lehetett panasz, kisebb magyar versenyeken ugyanakkor Szenes Károly, Istenes János vagy Vida II. Mihály is képes volt nyomás alá helyezni. A budapesti rajtra különösen éhesen érkeztek a vérszagot fogó magyar és német tehetségek: mindenki érezte, hogy az összetett sikerért Vidát kell legyőzni.

A nyitónap rögtön borzalmasan alakult a kétszeres címvédő számára. Miskolcra menet két defektet is kapott, így 35 perces hátrányt szedett össze az összetettben. Vida nem adta fel a küzdelmet, a 2. és a 3. szakaszon is az élmezőnyben érkezett célba, így az utolsó napon még élt benne a remény, hogy pozitív kicsengéssel zárhatja le harmadik Tourját.

A verseny eközben nem volt botrányoktól mentes. A 3. szakaszon a gyöngyösi céltól két kilométerre ismeretlenek 2 kiló jancsiszöget szórtak az útra. A nyitónap győztese, Tetnovszky Mihály súlyos bukásba keveredett, fel is adta a versenyt.

Tetnovszky Mihály egy súlyos bukás miatt veszítette el az első helyet

 

Az alig három éves sporthírügynökség beszámolója a történtekről

A baljós előjelek után június 30-án Gyöngyösről a Mátrán át indult útnak a peloton Budapest felé. A mezőny hamar ketté szakadt, egy erős csoport pedig el tudott lépni az esélyesektől – benne Vida Lászlóval, Thierbachhal és Hertwiggel. Pásztót elhagyva azonban jött a dráma: a szökést rossz irányba terelték! Az élmezőny éppen egy 30 kilométeres kerülő felé tartott, ahol „háztető meredekségű lejtőket kellett megkúszni, melyeket a német krekkek és három-négy magyar versenyző kivételével mindnyájan gyalogszerrel tettek meg.” (Nemzeti Sport, 1929. július 1.)

Miközben a szökés (benne Vida II-vel és Istenessel) zavartalanul, a jó útvonalon haladt Balassagyarmat felé, a szökevényeket összesen 19 bukás érte a nehéz terepen. Vida is esett – borzalmas fájdalmak közepette próbált továbbmenni. A szervezők a kaotikus helyzetet látva neutralizálták a versenyt, és Balassagyarmattól írták ki az új éles rajtot a hátralévő 105 kilométeres távra. Vida fájdalmai csak fokozódtak, az új startot követően már ülni sem tudott. Szendehelynél végül feladta a küzdelmet. 4 év alatt ez volt az első versenye, amit nem fejezett be…

4. Tour Hongrie (1929. június 27-30., 611 km)

Szakaszgyőztesek:
1. szakasz (Budapest - Miskolc, 186 km): Tetnovszky Mihály (Világosság KK)
2. szakasz (Miskolc - Miskolc, 175 km): Kurt Hertwig (Németország)
3. szakasz (Miskolc - Gyöngyös, 145 km): Vida II. László (MKSZ)
4. szakasz (Balassagyarmat - Budapest, 105 km): Szenes Károly (MTK)

Az összetett végeredmény:
1. Oskar Thierbach (Németország) 21:31:33
2. Jálics Béla (Postás) 21:45:53 (+14:20)
3. Istenes János (UTE) 21:47:13 (+16:40)

A csapatversenyben:
1. Postás