logo
blog single

A világ leggyorsabbjai Magyarországon – Harc a zöld mezért

Ahogy az utóbbi években megszokhattuk, idén is négy megkülönböztető mezért zajlik a küzdelem a Tour de Hongrie során. A zöld hagyományosan a leggyorsabb lábúaknak, a sprintereknek jár – hazánkba pedig a világ legjobbjai érkeznek!

A zöld trikó története – természetesen – Franciaországból indult. A Tour de France-on az 1950-es években döntöttek úgy, hogy megkülönböztető mezzel díjazzák a pontverseny győztesét. De mi is az a pontverseny? A versenyzők az etapok végén, illetve a szakaszok különböző pontjain elhelyezett gyorsasági részhajrák során bónuszmásodperceket, illetve pontokat gyűjthetnek, melyek kiosztása az áthaladási sorrendnek megfelelően történik. A verseny végén a legtöbb ponttal rendelkező bringás győz. A számban hagyományosan a sprinterek a legeredményesebbek, a legtöbb körversenyen ugyanis több sprintszakasszal találkozhatunk, mint hegyi etappal.

A zöld trikó első győztese a svájci Fritz Schar lett 1953-ban. A színt eredetileg a Belle Jardinniere ruházati márkától kölcsönözték a szervezők, legtöbbszöri viselője pedig az idén Magyarországon is rajthoz álló, hétszeres győztes szlovák klasszis, Peter Sagan lett.

Bal elől a pontverseny éllovasának első megkülönböztető meze, a piros-fehér csíkos trikó az 1990-es évekből

Magyarországon először az 1960-as években írtak ki pontversenyt, ám az éllovast ekkor még nem díjazták mezzel. Erre 1993-ban került sor először, amikor az ukrán Vadim Prisziajenko vihette haza a piros-fehér csíkos trikót. Magyar versenyző csupán egyetlen egyszer zárt a pontverseny élén: 2001-ben Bebtó Zoltán már zöld színben állhatott dobogóra.

A Tour de Hongrie történetének egyetlen magyar zöld trikósa, Bebtó Zoltán (2001)

A pontverseny végén azonban nem mindig a sprinterek ünnepelhetnek. 2023-ban az ATT Investments szlovák kerekese, Matus Stocek jó ütemű szökéseinek (és az utolsó etap neutralizálásának köszönhetően) sikeresen happolta el a zöld trikót a leggyorsabbak orra elől! Mivel az útvonalba idén két hegyi etap és egy trükkös, emelkedős befutó is bekerült, jó esély kínálkozik a szökevényeknek és az összetett esélyeseknek, hogy idén is kiénekeljék a sajtot a sprinterek szájából.

A Tour de Hongrie-n ugyanakkor már-már hagyománynak tekinthető az erős sprintermezőny, ez pedig 2024-ben sem lesz másképp. Itt lesz a rekordot jelentő 35. Tour de France-szakaszgyőzelmére hajtó Mark Cavendish, a háromszoros világbajnok Peter Sagan, az öt Giro d’Italia etapon is diadalmaskodó Elia Viviani, a kétszeres Tour de Hongrie és ötszörös Tour de France-szakaszgyőztes Dylan Groenewegen, a Champs Elysées tavalyi bajnoka, Jordi Meeus, a Párizs-Nizza etapgyőztese, Arvid de Kleijn és korábbi szakaszgyőztesünk, Matteo Moschetti is. És akkor még nem is említettük Jon Aberasturit, Álvaro José Hodeget, Luka Mezgecet, Cees Bolt, Emils Liepinst, Pavel Bittnert, Dusan Rajovicot, Manuel Penalvert, Jarne van de Paart, Thibau Nyst vagy Michael Morkovöt, akik egytől egyig szerepelnek az előzetes rajtlistán…

Jakub Mareczko győzelmet ünnepel a zöld trikóban, 2020

A leggyorsabbak mezét 2024-ben is az Europcar és a Skoda logója díszíti majd.

 

A Tour de Hongrie pontversenyének győztesei:

  • 2023 - Matus Stocek (szlovák, ATT Investments)
  • 2022 – Fabio Jakobsen (holland, Quick-Step Alphy Vinyl Team)
  • 2021 – Phil Bauhaus (német, Bahrain Victorious
  • 2020 – Jakub Mareczko (olasz, CCC Team)
  • 2019 – Manuel Belletti (olasz, Androni Giocattoli Sidermec)
  • 2018 – Manuel Belletti (olasz, Androni Giocattoli Sidermec)
  • 2017 – Scott Sunderland (ausztrál, IsoWhey Swiss Wellness)
  • 2016 – Ahmed Amine Galdoune (marokkói, Delia Gallina Colosio)
  • 2015 – Jan Tratnik (szlovén, Amplatz-BMC)
  • 2008 – Aaron Deckers (holland, Rietveld)
  • 2007 – Andrew Bradley (osztrák, Swiag)
  • 2006 – Martin Riska (cseh, Hradec Kralovec)
  • 2005 – Gerald Ciolek (német, Winfix)
  • 2004 – Martin Prazdnovsky (szlovák, Podbrezová)
  • 2003 – Matej Jurco (Szlovákia)
  • 2002 – Vladiszlav Prigunov (ukrán, SK Nikolaev)
  • 2001 – Bebtó Zoltán (Colombina-FTC-Eurent)
  • 1998 – Jurij Krivcov (ukrán, Torov Kir)
  • 1997 – Arno van Hattem (holland, Postás-Matáv SE)
  • 1996 – Andrej Tolomanov (Ukrajna)
  • 1995 – Jaroslaw Mihalec (lengyel, Krakkó)
  • 1994 – Danilo Hondo (német, Cottbus)
  • 1993 – Vadim Prisziajenko (ukrán, Lvov)